Munkácsy 180: különleges programok a világhírű festő tiszteletére

Száznyolcvan esztendeje, 1844. február 20-án született Munkácsy Mihály, az első világhírű magyar festő, a magyar nemzeti festészet egyik megteremtője. Az alkotó rendkívüli precizitása volt első számú védjegye. Mielőtt hozzáfogott volna választott témájához, feltérképezte a szóba jöhető, hasonló alkotásokat (legyenek azok festmények vagy akár szobrok), hosszan tanulmányozta a karaktereket, irodalmi művekben keresett inspirációt. Az utcákat róva alaposan megfigyelte a vele szembejövőket, a francia fővárosban sétálva például megjegyezte, hogy „felséges zsidókat” találhat az ember, ha nyitott szemmel jár. Egyeseket invitált is műtermébe, vázlatokat készített a kiszemeltekről, és a kompozícióba merevített hús-vér szereplőket olykor le is fényképeztette. A Golgota, a Honfoglalás, az Ásító inas és a Krisztus Pilátus előtt című remekművek alkotójának születésnapját az országban számos helyen megünneplik, ennek apropóján néhány izgalmas programot szedünk egy csokorba.

1. Munkácsy – A titok

Munkácsy Mihály olyan művész volt, akit a maga korában nemcsak idehaza, hanem a nagyvilágban is a legnagyobbak között emlegettek. S valóban, nincs még egy olyan XIX. századi magyar festő, akinek életútja Munkácsyéhoz fogható volna. Mesébe illő társadalmi felemelkedése – a magyar ugarról a párizsi elitig –, a Munkácsy-mítosz, miszerint a festő szegény asztalosinasból a világhírességig vitte, már saját korában megbabonázta a közönséget és a fiatal művészeket. 

Munkácsy a XIX. század végi Párizs egyik fő híressége, palotája a nagyvilági társasági élet kiemelkedő látványossága, ő maga pedig már külső megjelenésében is, ennek a társasági életnek az egyik különös és meghatározó alakja volt. 

Mi volt Munkácsy titka? Hogyan tett szert a mester ilyen rendkívüli hírnévre? Milyen tényezők és személyek állnak híressége hátterében? A Magyar Nemzeti Galéria február 24-i előadásában Munkácsy művészetén keresztül ezeket a kérdéseket járja körül.

2. Munkácsy, a festőfejedelem – musical 

Február 23-án mutatja a Békéscsabai Jókai Színház a Munkácsy, a festőfejedelem című darabját, amely Dallos Sándor A nap szerelmese és az Aranyecset című regényének színpadi feldolgozása. 

A Koltay Gábor rendezésében készült darabban Munkácsy Mihály életét járhatjuk végig a Lángi Mihálynál töltött békéscsabai asztalosinas évektől, a pesti munkán és a Bécsi Képzőművészeti Akadémián át a párizsi évekig.

 A világhírű festőművészre méltán büszke Békéscsaba városa, hiszen elárvulása után itt élő nagybátyja, Reök István ügyvéd fogadta be. A városban megélt élményeit a művész később festészetében is kamatoztatta, hiszen az Ásító inas című kép megfestésével találta meg a saját hangját, innen rugaszkodott tovább a világhírig.

Az előadás főszereplője Bognár Zsolt és Kiss Stefánia. Forrás: Facebook/Jókai Színház

 

3. Hazafias festészet a négyzeten – Munkácsy Mihály Honfoglalása 

Fenti címmel nyílik új időszaki kiállítás február 20-án a Munkácsy Mihály Múzeumban Békéscsabán. Az október 27-ig megtekinthető tárlat lesz a nyitánya a Munkácsy 180 emlékév programsorozatának, amelyet a békési vármegyeszékhely az európai hírű festőnagyság születésének 180. évfordulója alkalmából hívott életre. A kiállítás Munkácsy Mihály egyik legismertebb alkotása, a Honfoglalás című kolosszálkép születésének történetét meséli el a látogatóknak. 

Az Országház építésekor kapta a festő az általa oly rég várt, szeretett hazájától érkezett megbízást; a felkérés a magyarok bejövetelére, a honfoglalás megörökítésére vonatkozott. A festményt a Parlament főrendiházi ülésterme számára, az elnöki pulpitus fölé szánták. 

A kiállítás végigvezeti az érdeklődőket a mű hosszú és alapos előkészítési, majd nagy formátumú elkészítési folyamatán, feleleveníti a kép párizsi bemutatóját és hivatalos budapesti átadását, majd elutasítását.

 

4. Munkácsy 180. Poros utaktól a párizsi szalonokig 

A Magyar Nemzeti Galéria egy vezetett séta keretében idézi meg a festőzseni szellemét. Az intézmény állandó kiállításában szereplő Munkácsy-képek között sétálva február 25-én felidézi a tárlatvezető, Bellák Gábor művészettörténész az alkotó életének fontosabb eseményeit, valamint a látogatók közelebbről is megismerkedhetnek az életmű leghíresebb darabjaival. Külön kiemelést kap Munkácsy nőábrázolásainak modernsége, s alaposan összehasonlítják a Poros út kétféle változatát is.

A Poros út kétféle verziója. Forrás: Wikipédia

5. Munkácsy capriccio 

Másodszor is kiadták Gyarmati Gabriella Munkácsy capriccio című kötetét. A neves festőművész életét és munkásságát bemutató könyvet, a nagy érdeklődésre való tekintettel Munkácsy születésének 180. évfordulója alkalmából jelentették meg újra. A Munkácsy életét és művészetét nagy részletességgel bemutató, 

első alkalommal 2016-ban, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum évkönyvsorozatában kiadott ezer példány gyorsan elfogyott, sokan keresték, és más múzeumok is jelezték, hogy szeretnék árusítani. 

A könyv első kiadása tulajdonképpen egy kísérlet volt, ugyanis Munkácsy életútjának és életművének bemutatásához újdonságként egy idővonalat társítottak, amely bemutatja, hogy kik voltak azok a festők, akik vele párhuzamosan dolgoztak, milyen irányzatok, művek, épületek születtek akkoriban és milyen események zajlottak.

Szarvas Péter, dr. Bácsmegi Gábor és Gyarmati Gabriella mutatta be a Munkácsy capriccio című könyvet a múzeumban. Forrás: BEOL/Lehoczky Péter

Borítókép: A mester a műtermében (Forrás: Wikipédia)